A jó és a rossz olyan viszonyfogalmakként jelennek meg a teremtéstörténetben, melyek egymás nélkül értelmezhetetlenek. Az ember tehát e gondolkodás szerint nem ismerhette csak a jót, mert a jó fogalma igazán az ellentétpárjával való feszültségében ragadható meg. Volt tehát rossz az édenben? Tovább...
Isten nem azt mondta, hogy az ember meghal, ha eszik a fáról, hanem azt, hogy meg kell halnia. A különbség elsőre nem tűnik nagynak, mégis jelentős. Az evés tehát nem azonnali halált hoz, hanem a halál kényszerét. Aki eszik, annak számára a halál már elkerülhetetlen kényszerré válik. Tovább...
Isten figyelmeztette az embert, ne egyen a jó és rossz tudásának fájáról, mert meghal. A kígyó ezután megkérdőjelezi az isteni tiltás okát – vagyis azt, hogy az ember meghal, ha eszik a fáról. Úgy tűnik, Éva döntési helyzetbe került, ám az igazság valójában az, hogy csúnyán át lett verve. Tovább...
A morális gátszakadás egyenként elhanyagolható mértékű engedmények következménye. A legnagyobb nehézség ezzel kapcsolatban, hogy a folyamatot – mivel szinte észrevehetetlenül apró lépésekben rombol – nagyon nehéz egy-egy aktuális élethelyzetben kimutatni. A végeredmény viszont sokkoló. Tovább...
Jakab apostol egy helyen arról beszél, hogy a minket ért kísértések nem külső forrásból, hanem valójában saját magunkból, kívánságainkból származnak. Az apostol a bűnt gyakorlatilag egy egyre erősödő folyamatként írja le, amellyel szemben a harc a folyamat előrehaladása során egyre nehezebbé válik. Tovább...