Jézus csodáinak célja nem a hitébresztés, hanem iránymutatás, biztatás és erősítés azok számára, akik már hisznek Istenben. Ne felejtsük, hogy csodatettei kivétel nélkül a zsidóság körében történtek, vagyis olyan emberek között, akik jól ismerték a messiási várakozásokat. Ők ezért értették a csodák üzenetét. Tovább...
Jézus nem gyógyított meg minden beteget, nem adott enni minden éhezőnek, nem támasztott fel minden halottat. Ha a csodatettei céljának ezeket tartanánk, akkor azt kellene mondanunk, hogy nem végezte valami jól a dolgát. Csodáinak elsődleges célja tehát nem az emberek megsegítése volt. Tovább...
Jézus megkeresztelésekor az elhangzó isteni szózatban két nagy jelentőségű ószövetségi kép jelenik meg. Az első, hogy Isten a fiának mond valakit, a második, hogy Isten gyönyörködik valakiben. Ez a két félreérthetetlen utalás nem hagy kétséget afelől, hogy ezek a szavak kikre is vonatkoznak. Tovább...
A víz általi megtisztulás Isten megjelenése, beszéde, előre bejelentett csodái előtt egyfajta liturgikus rend az Ószövetségben. Minden hasonló, próféták vagy “Isten emberei” által előre bejelentett alkalmat megelőzött egy rituális és fizikai, tehát víz általi megtisztulásra való felszólítás. A jánosi keresztség értelmezése. Tovább...
János a nazireusok szabályai szerint soha nem nyírta a haját és a szakállát, bort nem ivott, nőt nem érintett. Személyében, megjelenésében, tanításában nem volt egyetlen olyan pont sem, ami ne lett volna jel az Ószövetséget ismerők számára, ám ennek ellenére mégis kevesen ismerték fel. Tovább...