A zsidóság a csodákat két csoportba sorolta. Az egyikben azok szerepeltek, amelyeket bárki végre tudott hajtani, a másik csoportot viszont az ún. messiási csodák alkották. Ez utóbbiakat hitük szerint csak a Messiás tudta véghezvinni, tehát egyértelmű jelként tartották őket számon. Melyek voltak ezek? Tovább...
Jézus megkeresztelésekor az elhangzó isteni szózatban két nagy jelentőségű ószövetségi kép jelenik meg. Az első, hogy Isten a fiának mond valakit, a második, hogy Isten gyönyörködik valakiben. Ez a két félreérthetetlen utalás nem hagy kétséget afelől, hogy ezek a szavak kikre is vonatkoznak. Tovább...
János a nazireusok szabályai szerint soha nem nyÃrta a haját és a szakállát, bort nem ivott, nÅ‘t nem érintett. Személyében, megjelenésében, tanÃtásában nem volt egyetlen olyan pont sem, ami ne lett volna jel az Ószövetséget ismerÅ‘k számára, ám ennek ellenére mégis kevesen ismerték fel. Tovább...
Téves elképzelés, hogy a Jánosnak adott isteni üzenet lényege a megtisztulás, a megtérés, a bűnbocsánat, a keresztség hirdetése lett volna. Ezt akkoriban mások is hirdették. Nem véletlen, hogy ha KeresztelÅ‘ János tanÃtását összevetjük a qumráni tanÃtásokkal, akkor meglepÅ‘ egyezéseket találunk. Tovább...
Megszületett Isten Fia. Jézusban az egész emberiségnek küldött szabadÃtót a Mindenható. A betlehemi pásztorok a világ legnagyobb történeti eseményének voltak szemtanúi, amiért magasztalták és dicsÅ‘Ãtették Istent. Mi történt ezután a hatalmas esemény után? Valójában harminc évig semmi. Tovább...