A zsidóság a csodákat két csoportba sorolta. Az egyikben azok szerepeltek, amelyeket bárki végre tudott hajtani, a másik csoportot viszont az ún. messiási csodák alkották. Ez utóbbiakat hitük szerint csak a Messiás tudta véghezvinni, tehát egyértelmű jelként tartották őket számon. Melyek voltak ezek? Tovább...
Jézus csodáinak célja nem a hitébresztés, hanem iránymutatás, biztatás és erősítés azok számára, akik már hisznek Istenben. Ne felejtsük, hogy csodatettei kivétel nélkül a zsidóság körében történtek, vagyis olyan emberek között, akik jól ismerték a messiási várakozásokat. Ők ezért értették a csodák üzenetét. Tovább...
Téves elképzelés, hogy a Jánosnak adott isteni üzenet lényege a megtisztulás, a megtérés, a bűnbocsánat, a keresztség hirdetése lett volna. Ezt akkoriban mások is hirdették. Nem véletlen, hogy ha Keresztelő János tanítását összevetjük a qumráni tanításokkal, akkor meglepő egyezéseket találunk. Tovább...
Keresztelő János gyermekkora valójában a XX. század közepéig nyitott kérdés maradt. Az említett puszta ugyanis valójában egy kősivatag. Ilyen körülmények között nemhogy egy gyermek, de egy felnőtt ember túlélése sem lehetséges. Mi változott a XX. század közepén? A régészet közbeszólt... Tovább...
Eddigi elemzéseink során kiderült, hogy a Jézus által használt genea kifejezés többféleképpen értelmezhető. Nyelvi oldalról ezzel akár megoldottnak is tekinthetnénk Jézus elmaradt eljövetelének kérdését, ám a történelem közbeszól. Az Apostolok Cselekedetei szerint az első keresztények ugyanis várták Őt. Miért? Tovább...