Az embernek az isteni privilégiumok közül egyet – a mindenhatóságot, vagyis a dolgok korlátlan megcselekvését – kínálta a fa gyümölcse. Kérdéses azonban, hogy mire elég mindez, ha a többi isteni tulajdonságot az ember – akár csak a saját teremtményi szintjén – nem birtokolja. Tovább...
A jó és a rossz olyan viszonyfogalmakként jelennek meg a teremtéstörténetben, melyek egymás nélkül értelmezhetetlenek. Az ember tehát e gondolkodás szerint nem ismerhette csak a jót, mert a jó fogalma igazán az ellentétpárjával való feszültségében ragadható meg. Volt tehát rossz az édenben? Tovább...
Isten nem azt mondta, hogy az ember meghal, ha eszik a fáról, hanem azt, hogy meg kell halnia. A különbség elsőre nem tűnik nagynak, mégis jelentős. Az evés tehát nem azonnali halált hoz, hanem a halál kényszerét. Aki eszik, annak számára a halál már elkerülhetetlen kényszerré válik. Tovább...
Milyen igazságtartalommal bírnak a fával kapcsolatos bibliai kijelentések? Talán első hallásra meglepő, de a jó és rossz tudásának fájáról szóló bibliai szövegek túlnyomó része hazugság. Ezt a kijelentést nem valami extrém bibliakritika mondatja velem, hanem maga a szöveg. Hazugság a történetben? Nem is kevés... Tovább...
Isten figyelmeztette az embert, ne egyen a jó és rossz tudásának fájáról, mert meghal. A kígyó ezután megkérdőjelezi az isteni tiltás okát – vagyis azt, hogy az ember meghal, ha eszik a fáról. Úgy tűnik, Éva döntési helyzetbe került, ám az igazság valójában az, hogy csúnyán át lett verve. Tovább...