Ebben a részben néhány rövid példa segítségével szeretném összegezni, illetve bemutatni az elmúlt részekben hallottak gyakorlati alkalmazását. Az előzőekben hallottak szerint, az értelmezési rétegeken kívülről befelé haladva nézzük meg, hogy mikre érdemes odafigyelnünk a Szentírás olvasása közben. Tovább...
Az értelmezési rétegek közül a szövegek első olvasata minden hívő ember számára világos, nem kell rá különösebb időt vesztegetnünk. A történeti, nyelvi réteg pedig elsősorban a történészeket, nyelvészeket, teológusokat érdekli. Miért fontosak ezek mégis a hívők számára? Mi értelme ezekkel foglalkozni? Tovább...
A Szentírás három értelmezési rétege: az első az ún. felszíni réteg, a szöveg első jelentése; a második egy történelmi és nyelvi ismereteket igénylő, mélyebb értelmezés; a harmadik a spirituális réteg, amely a szöveg egyénnek szóló aktuális, lelki mondanivalóját adja. Mit jelentenek ezek pontosan? Tovább...
A Bibliának számos értelmezési módja van. A kérdés az, hogy ezek közül az értelmezési módok közül melyeket tartsuk helyesnek, illetve mihez kezdjünk azzal, ha több értelmezési mód is többé vagy kevésbé, de helyesnek bizonyul? Mi köze a Szentírás természetének ahhoz, hogy valójában több módon is értelmezhető? Tovább...
"A Szentírás önmagát magyarázza." Jól ismerjük ezt a – sokszor tévesen a reformációnak tulajdonított – írásértelmezési alapelvet, amely szerint a Bibliát csak a Bibliából szabad értelmezni. Ám mi történik akkor, ha maga a Biblia nem egységesen nyilatkozik egy kérdésről? Különbségtétel aktualizálás és belemagyarázás között. Tovább...