Mit jelentenek és mi az eredetük a karácsonyi történetből jól ismert motívumoknak? Negyedik rész.
„Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.” (Mt 2,11)
Az égi jel egyértelmű volt, a bölcseknek nem kellett sokat godolkodniuk, hogy merre induljanak. Egyenesen Jeruzsálembe mentek, a zsidók országának fővárosába, hiszen logikusnak gondolták, hogy az új király ott születik meg. Útjuk során azonban három csalódással kellett szembesülniük:
- Az első csalódás, hogy senki sem tudott az új király születéséről. Jeruzsálemben kérdezősködtek, hogy ki mit tud a trónörökösről, de senki nem hallott semmit. Talán tévedtek? Egy trónörökös megszületése nem olyan esemény volt, amit eltitkolnak. Hatalmas népünnepélyeket tartottak, ahol az ünnep fénypontjaként nyilvánosan bemutatták a gyermeket. A zsidók országában azonban csend volt. Senki nem hallott semmilyen új uralkodóról.
- A következő állomás a királyi palota volt, hiszen hol máshol születhetne meg az új király? Ott azonban egy öreg uralkodót találtak, aki már régen kivégeztette feleségét. Újabb csalódás. Ki lehet az új király? Talán csak nem egy fattyú? Az öreg királyt felzaklatta a hír; hívatta a véneket és tanácsukra elküldte a bölcseket egy kis faluba, Betlehembe.
- Hatalmas lehetett a kontraszt az uralkodói város, Jeruzsálem, és a kis Betlehem között. Nagy volt a tömeg és a felfordulás az adóösszeírás miatt. Még szerencse, hogy több háznál is emlékeztek egy állapotos asszonyra és a férjére, hiszen sok helyről küldték el őket. A bölcsek kérdezősködtek és találtak is egy családot. Csakhogy azok nem voltak előkelő emberek. Szegényes szálláson időző, hosszú utazástól megfáradt férfi és asszony egy jászolban fekvő újszülöttel – nem így néz ki egy királyi család.
Semmi nem olyan volt, amilyennek a bölcsek várták. Egész útjuk során semmi sem igazolta az égi üzenet igazvoltát. Ők mégis leborultak a gyermek előtt és királynak járó ajándékokat, aranyat, tömjént és mirhát adtak neki! Miért? Mert bölcsek voltak. Látták az ellentmondó külsőségek mögötti valóságot. Fantasztikus emberek voltak, akiknek viselkedése, személye komoly üzenetet hordoz számunkra.
Nem az a lényeges, hogy kik ők, mi a nevük, hányan voltak és honnan jöttek. A lényeg a céljuk, amitől senki el nem tántoríthatta őket. Semmi sem igazolta várakozásaikat; végig úgy tűnt, hogy akit kerestek, az nem létezik, és mégsem fordultak vissza. Egyedül az égi üzenetet tartották a szemük előtt, amit megértettek.
Előképeik ők a keresztényeknek. Azoknak az embereknek, akik egy égi üzenetet követnek akkor is, ha annak mindenki ellene mond; akkor is, ha az nélkülözéssel jár; akkor is, ha a saját szemük sem igazolja a várakozásaikat. Egyszerűen azért, mert jött egy égi üzenet: Királyotok született!