A hit mint a remélt dolgok valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.
Az előző részben tisztáztuk magának a hit szónak a jelentését, és láthattuk, hogy a Bibliában szereplő hitfogalom nem arról szól, hogy a magunkévá teszünk valamiféle elméleti elképzelést Isten létezéséről. Ellenkezőleg. A hiten egy nagyon is gyakorlati tevékenységet ért a Szentírás. A hívő az az ember, aki rábízza magát Istenre. Ezen a vonalon továbbhaladva teszem fel most a kérdést: hogyan bízhatod rá magad valakire, akinek a létezéséről semmilyen egzakt és objektív bizonyítékot nem lehet felmutatni? Ez lesz ennek a résznek a nagy kérdése!