A korábbiakban megvizsgáltuk, hogy mit jelent a mennyei egyház egysége. De mit gondoljunk a földi egyház egységéről?
Úgy gondolom, hogy mielőtt a földi egyház egységéről kezdünk el gondolkodni, mindenképpen meg kell vizsgálnunk, hogy mi a kapcsolat a mennyei és a földi egyház között. Enélkül nem érthetjük meg az egységi törekvések fontosságát és jelentőségét.
A teológia különbséget tesz jel és szimbólum között. Röviden fogalmazva a szimbólum egy olyan jelentéshordozó, ami valami rajta kÃvül lévÅ‘re mutat. A jel viszont nem csupán mutat valamire, hanem részesül is abból, tehát megjelenÃt valamit. Miért fontos ez? A földi egyház jel. Nem csak szimbolizálja az eljövendÅ‘ Isten országát, hanem rajta keresztül jelen van a világban Isten országa. Ezért hatnak valóságosan a benne kiszolgáltatott szentségek, ezért képes életeket változtatni az ott elhangzó isteni ige. Ember erre képtelen lenne. Nem ember cselekszik ott, hanem Krisztus. A földi egyház célja tehát, hogy e világban jelenvalóvá tegye Isten országát és Krisztust. Az egyháznak ez a jel funkciója viszont sérül a szétszakÃtottsággal, mert Isten országa egységes.
De hát mit tegyünk, amikor a felekezetek közötti különbség ennyire nagy? Hogyan legyünk egységesek, amikor annyi dologban nem értünk egyet, és lehet, hogy nem is fogunk? Nem kell aggódni, a Biblia szerint ez nem akadály.
„A férfi ezért elhagyja apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Nagy titok ez, én pedig ezt Krisztusról és az egyházról mondom.” (Ef 5,31-32)
Krisztus többször használja a házasság képét önmaga és a benne hÃvÅ‘k egységének szemléltetésére. Ez az ökumené szempontjából is tanulságos. Mi kell ahhoz, hogy két ember házassági egységre lépjen? Kell hozzá például az, hogy minden kérdésben tökéletes egyetértés legyen közöttük? Nem. Akadálya-e a házasságnak az, ha a felek bizonyos dolgokról nem ugyanazt gondolják? Nem. Talán addig nem házasodhatnak össze, amÃg minden kérdésben egységre nem jutnak? Dehogyem. A lényegben kell egyetérteniük, ami ebben az esetben az, hogy együtt, egyként akarják folytatni az útjukat. A házassági – Isten elÅ‘tt teljes – egység tehát létrejön a különbségek ellenére is.
„Többé nem vagyok a világban, de Å‘k a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg Å‘ket a te neved által, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!” (Jn 17,11)
Jézus fÅ‘papi imájában több helyen is a Szentháromság egységéhez hasonlÃtja a keresztények vágyott egységét. Gondoljunk bele, hogy ez nem más, mint a három különbözÅ‘ isteni Személy egylényegű egysége. A különbözÅ‘ség tehát itt sem akadálya az egységnek.
Jézus egységfogalma jelentÅ‘sen eltér a mi egységesÃtÅ‘ törekvéseinktÅ‘l. Nem gondolom, hogy a jézusi ökumené valamilyen intézményi vagy szigorú tanbeli egységet jelentene. Az ökumené számomra nem mást jelent, mint a jézusi tanÃtások megélését. Mi kell hozzá?
- Szeretet kell hozzá, amivel a másik keresztényre testvérként tudunk tekinteni.
- Alázat kell hozzá, hogy senki ne gondolja magát az igazság egyedüli letéteményesének.
- Megbocsátás kell hozzá, az egymás ellen elkövetett bűnök miatt.
- Önmegtagadás kell hozzá, indulatos érzelmeink, elÅ‘Ãtéleteink háttérbeszorÃtásához.
- Hit kell hozzá, mert Jézus egységet kér, és ha nem is értjük, hinnünk kell, hogy ez a helyes út.
Az ökumené a kereszténység hatalmas próbája. Azért, mert csak úgy lehetséges megvalósÃtani, ha a keresztények megélik egymás felé mindazt, amit Jézus tanÃtott.