TeológiaBlog

Házasság a Bibliában – a Szentírás házasságmodellje 7.

Mit jelent a házasság érvényessége szempontjából a társadalmi és a szakrális egység? Megváltoztathatja-e az egyház a házasság feltételeit?

Az előző részben megfogalmaztuk, hogy a házasság célja a házastársak személyes, társadalmi és szakrális területen megvalósuló egysége. Ebből következően a házasság érvényességének kérdését is az egység megvalósulásának oldaláról kell vizsgálnunk. Egy házasság ugyanis csak akkor érvényes – tehát csak akkor valódi házasság a Biblia szerint –, ha a fenti területek mindegyikén létrejön az egység. Mivel a személyes területen létrejövő egységről már írtam az előző részekben, most a társadalmi és szakrális egységről lesz szó. Tovább…

Házasság a Bibliában – a Szentírás házasságmodellje 6.

Ki hozza létre a házasságot? Melyek az érvényes házasság létrejöttének feltételei? Létezik-e érvényes érdek- vagy kényszerházasság?

Ki hozza létre a házasságot? A házasulandó felek? Az anyakönyvvezető? Netán maga Isten? A helyes válasz, hogy mindegyik, együtt. Ezt azért nagyon fontos tudatosítanunk, mert ha a fenti felsorolásból bárki kimarad, akkor a házasság nem érvényes. Ennek oka, hogy az előző részben felsorolt személyes, társadalmi és szakrális területek mindegyikén be kell következnie a házasulandók eggyé válásának. Személyes területen a szexuális kapcsolat által gyermekeikben; társadalmi területen új családként; szakrális területen Isten előtt. A házasság ezért is nagyon komoly dolog, hiszen csak akkor jön létre, ha az ember szó szerint hajlandó mindenét beleadni. A házasság valódi értéke a házastárs iránti önfeláldozásig menő szeretetben mutatkozik meg – egyedül így válik a házasság istenképűvé. Ha bármelyik fél valamit nem vállal, nem ad oda a másiknak a fentiek közül, akkor a házasság egyszerűen nem jön létre, hiszen nem tudnak tökéletesen eggyé válni. Ezért ha a házasság célja, a teljes, minden területre kiterjedő eggyé válás nem valósul meg, akkor az egyszerűen nem házasság. Tovább…

Házasság a Bibliában – a Szentírás házasságmodellje 5.

Mi az összefüggés az ember istenképisége és a házasság között? Mi az a házassággal megvalósuló változás, amely miatt nem mondhatjuk, hogy az „csak egy papír”?

Az előző részben megállapítottuk, hogy a Biblia házassággal kapcsolatos tanítása a teremtési rendre, az ember természetes teremtettségi tulajdonságaira épít. Ezt az istenképiség értelmezésekor is figyelembe kell vennünk, hiszen igénk szerint férfi és nő együtt Isten képmása:

„Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.” (1Móz 1,27)

Tovább…

Házasság a Bibliában – a Szentírás házasságmodellje 4.

A bibliai emberkép adja meg számunkra azt az alapelvet, amely meghatározza a házassággal kapcsolatos tanításokat. Milyen területek mentén érvényesül a Szentírás nagy élet-elve?

„Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. Isten megáldotta őket, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet.” (1Móz 1,27-28)

Az előző részekben láttuk, hogy a bibliai házasságfogalom meghatározásakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a teremtéstörténetben leírtakat. Az Ó- és Újszövetség házasságról szóló szakaszai kivétel nélkül a teremtéstörténet emberképére épülnek, hiszen a házasságot a teremtési rend részeként kezelik. A teremtési rend a világ alapigazságaival foglalkozik. Leírja Isten és az ember, valamint a természetben tapasztalható dolgok, jelenségek alaptulajdonságait, egymáshoz való viszonyulásukat. Alapot teremt nemcsak a Biblia további kijelentéseinek, hanem Isten, önmagunk és a minket körülvevő világ megértéséhez is. Tovább…

Házasság a Bibliában – a Szentírás házasságmodellje 3.

Változhat a keresztény házasságkép az idő múlásával? Kezelhetjük-e – és ha igen, akkor milyen mértékben – a Biblia házasságképét korhoz kötött tanításként?

Sokan beszélnek a keresztény teológia korszerűsítéséről, korunk kérdéseihez, igényeihez való igazításáról. Ez a törekvés sok szempontból igen üdvös, hiszen a megfelelő kommunikációhoz – és misszióhoz – elengedhetetlen az emberek aktuális élethelyzetének figyelembevétele. Jézus ebben is példamutató, hiszen Ő mindig kora körülményeinek és hallgatósága élethelyzetének figyelembevételével fogalmazta meg a tanításait. Ebből is következik, hogy a Bibliában sok témával kapcsolatban találunk olyan kijelentéseket, amelyekről nem mondható el, hogy az egész Szentírás során egységes képet mutatnának. Jó példa erre a pogányokhoz való viszonyulás. Míg az Ószövetség elején a legszigorúbb elkülönülési parancsokkal találkozunk, addig az apostoli tanítás már nemcsak egyenrangú félként, hanem egyenesen Ábrahám fiaiként (Gal 3,28-29) beszél róluk. Tovább…