TeológiaBlog

Hogyan legyünk elégedettek? 2.

Igények, szükségletek, vágyak: életünk elégedetlenség és elégedettség közepette zajlik. Meghatározó azonban, hogy mi uraljuk ezeket az állapotokat, vagy azok minket.

„Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle.” (1Tim 6,6-7)

A sorozat első részében tisztáztuk a megelégedés fogalmát. Láthattuk azt is, hogy a megelégedés hiánya az ember igényeit elferdíti olyan módon, hogy az egyes anyagi javakat már nem a valós szükségletei szerint gyűjti, hanem elégedetlenségétől hajtva irreális módon felesleget halmoz. Azt is megjegyeztük, hogy a Biblia anyagi javakkal kapcsolatos tanításai sehol sem a szükséges dolgok, hanem csak a tisztességtelenül szerzett vagy helytelenül használt – pl. feleslegesen halmozott – javak ellen szólnak. A probléma gyökere tehát az elégedetlenség. Tovább…

Hogyan legyünk elégedettek? 1.

„Pénz beszél, kutya ugat” – állítja a közmondás. Pál apostol szerint itt az ideje, hogy az emberek visszavegyék a szót a pénztől.

„Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle. De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele.” (1Tim 6,6-8)

Pál apostol Timóteushoz írt levelének utolsó fejezetében különféle intelmekkel látja el ifjú szolgatársát. Ezek között találhatók a fenti, megelégedéssel kapcsolatos sorok, melyekben az Apostol a nyerészkedés és a meggazdagodni akarás veszélyeire hívja fel a figyelmet. Pál mindezekkel szemben valódi nyereségről beszél, amit az ember nem anyagi javak halmozásával ér el. (Itt röviden meg kell jegyeznünk, hogy a Biblia a közhiedelemmel ellentétben alapvetően nem magát a gazdagságot, hanem csak a tisztességtelenül szerzett vagy helytelenül használt vagyont ítéli el.) Igeszakaszunk fő témája tehát a valódi nyereség kérdése, melynek két egymással szemben álló oldalán a megelégedést, illetve az evilági javak halmozását találjuk. Tovább…

Milyen a jó hitvallás?

Te kinek mondod az Emberfiát? Mi a hitvallásunk tétje a hétköznapokban?

„Amikor Jézus Cézárea Filippi területére ért, megkérdezte tanítványait: Kinek mondják az emberek az Emberfiát? Ők így válaszoltak: Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, megint mások pedig Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának. Erre megkérdezte tőlük: Hát ti kinek mondotok engem? Simon Péter megszólalt, és így felelt: Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” (Mt 16,13-15)

A kérdés, amit Jézus ebben az idézetben a tanítványoknak feltesz, a kereszténység egyik legfontosabb kérdése. Kinek mondjátok Jézust? Mielőtt bárkinek meglódulna a fantáziája, le kell szögeznünk, hogy az itt szereplő ige (legó) jelentése ténylegesen „mondani, beszélni, elbeszélni”. Jézus itt nem arra kíváncsi, hogy az emberek vagy a tanítványok hogyan, milyen bonyolult teológiai elméletekben gondolkodnak Jézus lényéről, természetéről, hanem arra, hogy mit mondanak el Róla pl. egy beszélgetés során. A kérdés lényege tehát nem az, hogy mit tudnak vagy hisznek, hanem az, hogy ténylegesen mi hangzik el, amikor valakinek Jézusról beszélnek. Jézus itt a tanítványok gyakorlatban megvalósuló hitvallására kérdez rá. Tovább…

Keresztelő János 7.

Mi a Jézus megkeresztelésekor elhangzó isteni szózat jelentősége? Ki találkozott Jézus és János személyében, és miért fontos ez a találkozás?

Sorozatunk utolsó részében a Jézus megkeresztelésének történetében olvasható isteni szózat jelentésén gondolkodunk. Ez a rövid mondat, „Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.” (Lk 3,21), jóval több érdekességet tartogat, mint ahogyan azt elsőre vélnénk. Jelentőségének megértéséhez azonban tisztában kell lennünk néhány történeti körülménnyel és bibliai ígérettel. Tovább…

Keresztelő János 6.

Jézus megkeresztelkedése mint szövetségkötés: Isten és ember új szövetségének ünnepélyes liturgiája.

„Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedése után Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég, leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi alakban, és hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.” (Lk 3,21)

Az előző részben láthattuk, hogy a jánosi és a jézusi keresztség célja és jelentése teljesen más. A kettő közti különbség Jézus megkeresztelésének elbeszélésében válik igazán láthatóvá. A János-történetet jellemző ószövetségi utalás- és szimbólum-halmozás itt is megjelenik. Nézzünk néhányat az isteni megnyilatkozás felől közelítve. Tovább…