TeológiaBlog

Keresztelő János 5.

A mai rész témája János mint az Ószövetség utolsó prófétája, az Újszövetség előhírnöke, a Messiás előfutára. A jánosi és a jézusi keresztség különbsége.

„János teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet viselt, tápláléka pedig sáska és erdei méz volt. Akkor kiment hozzá Jeruzsálem, egész Júdea és a Jordán egész környéke; és amikor megvallották bűneiket, megkeresztelte őket a Jordán folyóban.” (Mt 3,4-6)

Mivel Keresztelő János egyfajta átmenetet képvisel az Ó- és az Újszövetség között, életének és tanításának vizsgálata során bőséggel találunk mindkét szövetségre utaló vonásokat. Jánosnak nemcsak a tanítása, de megjelenése, életvitele, az egész személye isteni üzenetet hordozott. Öltözéke Illés prófétára utal:

„Milyen volt annak a férfinak a külseje, aki veletek szembe jött, és ezeket mondta nektek? Azok így feleltek neki: Szőrből készült ruha volt azon a férfin, és bőröv övezte a derekát. A király ezt mondta: A tisbei Illés volt az.” (2Kir 1,7-8)

Tovább…

Qumrán virtuális rekonstrukciója

Kíváncsi vagy, milyen körülmények között élt a qumráni közösség? Egy szakemberekből álló csapatnak hála, nem kell csupán a képzeletünkre hagyatkoznunk.

A Qumrán vizualizációs projekt a régészeti ásatások figyelembevételével kezdte el 2006-ban a qumráni épületegyüttes digitális modelljének felépítését, oktatási és kutatási céllal. Az alábbiakban az általuk készített modellekről láthatunk felvételeket. Tovább…

Keresztelő János 4.

Miért mentek ki az emberek hallgatni Jánost a pusztába? Mi volt a Keresztelő Jánosnak adott isteni üzenet? Nem az, amire elsőként gondolnánk…

„Annás és Kajafás főpapok idején szólt az Úr Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában. Ő elindult és hirdette a Jordán egész környékén a megtérés keresztségét a bűnök bocsánatára.” (Lk 3,1-3)

Keresztelő János életének, szolgálatának Qumrán felől való megközelítése ésszerű magyarázatot ad néhány kérdésre. Többek között arra, hogyan nevelkedhetett egy gyermek a pusztában, hiszen a közösség – elsősorban árva – gyermekek nevelésével is foglalkozott. Azt is tudjuk, hogy Zakariás és Erzsébet gyermekük születésekor már igencsak idős emberek (Lk 1,7) voltak, tehát a gyermek Qumránba adásában – hitvallásukon felül – az előrelátó gondoskodás is szerepet játszhatott.

Ebben a részben a qumráni tanítások vizsgálatával két, egymással összefüggő kérdésre keressük a választ. Az elsőt a fent idézett ige első verse veti fel:

„Annás és Kajafás főpapok idején szólt az Úr Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában.”

Mit tartalmazhatott a Keresztelő Jánosnak adott isteni üzenet? Tovább…

Qumrán napjainkban

Nézd meg a qumráni közösség épületeinek maradványait videón és panorámaképeken.

A Holt-tenger északnyugati partjától kb. egy kilométerre, a júdeai sivatagban található Hirbet Qumran. A régészek az ott talált romokról sokáig azt gondolták, hogy azok egy római épület maradványai, ám a híres qumráni tekercsek felfedezésekor kiderült, hogy a hely valójában egy sajátos zsidó vallási közösség telepe. Qumránt sokszor kolostorként emlegetik, de annál jóval több volt. A qumráni telepet egyfajta szent területként tartották számon, az ott élők szegénységre, megszentelődésre, lelki és kultikus tisztaságra törekedtek. A közösség szinte teljesen önellátó gazdálkodást folytatott. Liturgikus kötelezettségeik mellett növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoztak, de saját fazekas és cserzőműhelyük is volt. A szellemi tevékenységek közül érdemes kiemelni a különböző – többek között bibliai – szövegek másolását és a közösségre bízott gyermekek oktatását. Tovább…

Keresztelő János 3.

Mit tudunk János életéről nyilvános fellépését megelőzően? Milyen tanítás, milyen eszmék álltak működése hátterében?

„A kisgyermek pedig növekedett, és erősödött lélekben, és a pusztában élt egészen addig a napig, amelyen szolgálatba lépett Izraelben.” (Lk 1,80)

Az Ószövetséget ismerők számára nem újdonság, hogy Keresztelő János születésének és életének körülményei, történései sok mindenben hasonlítanak egyes ószövetségi személyek élettörténetéhez. Idős, istenfélő szülők kései gyermekeként született például Izsák is, de Sámuel születésének körülményei is komoly hasonlóságot mutatnak a Zakariás és Erzsébet által megtapasztalt csodával. Az utóbbi esetben abban is azonosságot érezhetünk, hogy a megszületett gyermeket ők is Istennek szentelték. Talán nem véletlen, hogy a fenti igeszakasz magyarázatához keleti legendák szintén egy ószövetségi történetet hívtak segítségül. Illés történetére hivatkozva (1Királyok 17) olvashatjuk, hogy a gyermek Keresztelő Jánost hollók táplálták a pusztában, amíg meg nem kezdte prófétai szolgálatát, amelyet Malakiás próféta (Mal 3,23) jövendölt. Tovább…