Templomablakon beszűrődő fények

Jézus elmaradt eljövetele 3.

Sokan állítják, hogy Jézus szavainak hiteltelenségét bizonyítja, hogy az első gyülekezetek a saját korukra várták vissza Őt és csalódniuk kellett. Hogy is volt ez?

„Bizony, mondom néktek, hogy nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez végbe nem megy.” (Mk 13,30)

Eddigi elemzéseink során kiderült, hogy a Jézus által használt genea kifejezés többféleképpen értelmezhető. Nyelvi oldalról ezzel akár megoldottnak is tekinthetnénk Jézus elmaradt eljövetelének kérdését, ám a történelem közbeszól. Az első keresztények ugyanis olyannyira saját korukra értelmezték Jézus szavait, hogy minden vagyonukat szétosztva várták Őt, de nem jött el. Sokan ezzel érvelnek Jézus szavainak hiteltelensége mellett. Jézus felsülését tehát a történelem bizonyítja? Tovább…

Szobor kitárt kezekkel az ég felé

Jézus elmaradt eljövetele 2.

Mivel sok észrevétel érkezett a legutóbbi cikkel kapcsolatban, szükségét éreztem a részletesebb kifejtésnek. A témával kapcsolatos vita ugyanis hitünk alapjáról, Jézus szavahihetőségéről szól.

„Bizony, mondom néktek, hogy nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez végbe nem megy.” (Mk 13,30)

Az elmúlt két hétben igyekeztem témánkat a lehető legtöbb oldalról – nyelvi, hermeneutikai, történeti – vizsgálni. Ennek érdekében elolvastam és ellenőriztem nem kevés magyarázatot, magam is lefordítottam az összes kapcsolódó szentírási helyet, a teljes Újszövetség görög szövegében nyelvtani, szemantikai összefüggéseket kerestem, figyelembe véve a kor embereinek gondolkodásmódját, várakozásait. Sokat gondolkodtam, hogy az így összegyűlt tetemes mennyiségű anyagot hogyan tudnám röviden és érthetően előadni. Végül arra jutottam, hogy a legismertebb érvelések mentén haladva mutatom be, hogy az egyes megoldási kísérletekben mi az igazság, mi az, ami biztosan nem igaz, és mely pontok azok, amelyekről valójában fogalmunk sincs. Már az elején tisztáznunk kell, hogy senki – se pro, se kontra – nem tud olyan tényszerű érveket felsorakoztatni, amelyek kétségtelenül bizonyíthatnák bármelyik magyarázat kizárólagos igazságát. Tovább…

Egy templom romjai

Jézus elmaradt eljövetele 1.

Advent nemcsak Jézus első eljövetelére való emlékezés, hanem a második eljövetelre való felkészülés időszaka is. Az első keresztények hitték, hogy ez még az ő idejükben meg fog történni. Csalódniuk kellett.

„Azokban a napokban pedig, ama nyomorúság után, a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóerői megrendülnek. És akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőkön, nagy hatalommal és dicsőséggel; és akkor elküldi az angyalokat, és összegyűjti választottait a világ négy tájáról, a föld sarkától az ég sarkáig. Tanuljátok meg a fügefáról vett példázatot: amikor már zsendül az ága, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor meglátjátok, hogy ezek történnek, tudjátok meg, hogy közel van ő, az ajtó előtt. Bizony, mondom néktek, hogy nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez végbe nem megy.” (Mk 13,24-30)

Jézus második eljövetele a kereszténység kezdeteitől fogva komolyan foglalkoztatta a hívőket. Ez nem meglepő, hiszen Jézus fenti szavai alapján már az apostolok idejében meg kellett volna történnie a parúziának. A korabeli hívők közül sokan emiatt osztották szét vagyonukat a szegények között, a 66-ban kezdődő zsidó háború elől pedig – szintén Jézus szavaira hivatkozva – elmenekültek Jeruzsálemből, és imádkozva, reménykedve várták az utolsó napot. Jézus nem jött vissza. Emiatt sokan reményüket vesztve folytatták életüket, nyomorúságos szegénységben. A kereszténység első nagy sokkja volt ez. A kereszténységet támadók napjainkban is előszeretettel hivatkoznak erre, mint ami Jézus szavainak megbízhatatlanságát húzza alá. Tovább…

Totemoszlop

Jézus nevében? Ámen?

„Jézus nevében, ámen.” Gyakran hallani ezt a mondatot imádságok záradékaként. A kérdés csak az, nem sérti ez a második parancsolatot?

Bizony, bizony, mondom néktek: aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi, sőt ezeknél nagyobbakat is tesz. Mert én az Atyához megyek, és amit csak kértek majd az én nevemben, megteszem, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban; ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem. (Jn 14,13-15)

Az előző alkalommal a tízparancsolat második parancsáról volt szó; arról, mit is jelent Isten nevét hiába szánkra venni. Úgy gondolom, egy bejegyzés erejéig érdemes még ezzel a témával foglalkozni, egy, az elmúlt években egyre inkább elterjedt trend kapcsán. Ennek lényege, hogy Jézus fenti ígéretére hivatkozva sokan így fejezik be imáikat: Jézus nevében, ámen. Mielőtt bármit gondolnánk erről a szokásról, vizsgáljuk meg, milyen jelentőséget tulajdonított a Biblia embere a túlvilági lények neveinek. Tovább…

Két gyerek szájuk elé tett kezekkel csendre int

Isten nevét hiába szádra ne vedd!

Keresztények tömegei sértik meg időről időre a második parancsolatot, amely nem csak a káromkodásra és a hamis esküdözésre vonatkozik…

„Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét, mert nem hagyja az Úr büntetés nélkül, ha valaki hiába mondja ki a nevét!” (1Móz 20,7)

A Tízparancsolat második parancsát leginkább a káromlásokkal, a szinte automatikusan kimondott „jaj, Istenem” felkiáltásokkal, vagy a felelőtlen esküdözésekkel kapcsolatban szokták emlegetni. A káromlás azonban leginkább az első parancsolatot sérti, hiszen az az ember, aki képes Istent káromolni, nem szeretheti Őt teljes szívéből, lelkéből, erejéből. A különböző helyzetekben átgondolatlanul kimondott „ó, Istenem” jellegű rövid felkiáltásokat sem szerencsés a második parancsolat megsértéseként értelmezni. Ha végignézzük a tízparancsolatot, láthatjuk, hogy az abban megfogalmazott kívánalmak és tiltások jóval súlyosabb esetekre vonatkoznak, mint hogy valaki meggondolatlanul ejti ki a száján: Jaj, Istenem! Nem gondolom, hogy Isten ezért ugyanúgy sújtana le, mint ha gyilkosságról vagy egyéb, a tízparancsolatban tiltott tettről lenne szó. Tovább…