TeológiaBlog

Kié a templom?

Jézus csendes, szelíd, békés, megbocsátó, ám ez az evangéliumokban sem mindig így van. Ismerkedjünk meg az indulatos Jézussal.

„Közel volt a zsidók húsvétja, Jézus is felment Jeruzsálembe. A templomban találta az ökrök, juhok és galambok árusait, és az ott ülő pénzváltókat. Ekkor kötélből korbácsot csinált, és kiűzte őket, valamint az ökröket és a juhokat is a templomból. A pénzváltók pénzét pedig kiszórta, az asztalokat felborította, és a galambárusoknak ezt mondta: Vigyétek ezeket innen: ne tegyétek az én Atyám házát kalmárkodás házává!” (Jn 2,13-17)

A Jézus-korabeli Jeruzsálemben a Templom volt az egyetlen hely, ahol nem érvényesült korlátlanul a római hatalom. A rómaiak keserves tapasztalatok árán tanulták meg, hogy van egy hely Júdea provinciában, amelyre a béke megőrzése érdekében soha nem tehetik rá a kezüket, és ez a Templom. Jézus idejében törvény szólt arról, hogy itt a zsidók szabadon bíráskodhatnak, a római hatóságoknak pedig semmilyen beleszólásuk sincs az itt történt eseményekbe. Tovább…

Erőtlen kereszténység?

Van egy népszerű közmondás a pofonról, miszerint nem az a legény, aki adja, hanem aki állja. Ez a mondás a kereszténység számára is komoly üzenetet hordoz.

A kereszténység és az erő kapcsolatáról gondolkodni első hallásra talán furcsának tűnhet, hiszen a kereszténységgel, a hittel kapcsolatban inkább az emberi gyengeséget, Isten segítségére való teljes rászorultságunkat szoktuk hangsúlyozni. Ezek a hétköznapi értelemben vett erőfogalmainktól igencsak távol állnak. Persze az is igaz, hogy a kereszténység feladata nem a saját erejét, hanem Krisztus kegyelmét és szeretetét kommunikálni a világ felé.

Ezzel szemben a minket körülvevő világnak az erő a fontos. Az jut előre, az győz, aki a legkeményebben nyomul, aki mindenkinél erősebbnek bizonyul. Az érvényesülés alapvető követelménye az erő, mert a világ az erőseké. Az erőseknek trendi cuccaik vannak, sok pénzt gyűjtenek, tarolnak a párkapcsolatokban, mindent és mindenkit megszereznek. Igen, mondhatjuk, hogy ezek tényleg az erősek kiváltságai, de ha kicsit közelebbről megvizsgáljuk ezt a hatalmas erőkultuszt, akkor rá kell jönnünk, hogy itt valami nagyon nincs rendben. Tovább…

Mi a paráznaság, ki a parázna? 4.

Következzen a napjainkban leginkább vitatott kérdés: a házasság előtti szexuális kapcsolat paráznaságnak számít? Igen, nem, miért?

A legutóbbi alkalommal azzal a kérdéssel fejeztem be, hogy mi a helyzet akkor, ha a szexuális kapcsolatot nem követi házasság, és így csak az elhálás jön létre? A válaszhoz először tudnunk kell, hogy a Biblia e kettőt – a társadalmi vállalást és az elhálást – nem választja szét. Olyannyira nem, hogy Isten törvénye szerint a szexuális kapcsolatot egyértelműen házasságnak kellene követnie:

„Ha valaki elcsábít egy szűzleányt, aki még nincs eljegyezve, és vele hál, akkor jegyajándékkal jegyezze el magának feleségül.” (2Móz 22,15)

A kényszer nélküli, közös akaratból létrejött szexuális kapcsolat következménye Isten akarata szerint a társadalmi egyesülés. A szexuális kapcsolatot és a társadalmi vállalást tehát elválaszthatatlannak írja le a Szentírás. Tovább…

Mi a paráznaság, ki a parázna? 3.

Ha a házasságon kívüli szexuális viszonyok kérdéséről beszélünk, a kulcsot azokban a bibliai alapelvekben találjuk, amelyek magának a házasságnak a mibenlétét hivatottak meghatározni.

Az előző részekben tisztáztuk a paráznaság fogalmának jelentését. Kiderült, hogy a paráznaság nem feltétlenül szexuális természetű. Olyan bűnök speciális csoportját jelenti, amelyek közös jellemzője, hogy tulajdonhoz kapcsolódnak. A parázna önként elad, átad valamit, amit Istentől kapott, ami felett nincsen rendelkezési joga, és valaki olyannak adja, akinek nem volna szabad; mindezt a parázna pillanatnyi vagy tartós evilági haszonért cserébe teszi. Mit jelent ez a napjainkban talán legnagyobb kérdést jelentő házasság előtti szexuális kapcsolatokra nézve? Tovább…

Mi a paráznaság, ki a parázna? 2.

Paráznaság alatt a Biblia a bűnök egy speciális csoportját érti. Nézzük meg, hogy milyen kapcsolat van paráznaság és tulajdon közt.

A sorozat előző részében tisztáztuk, hogy a paráznaság nem csupán szexuális jellegű bűnöket jelent. Paráznaságnak bélyegzi a Biblia nemcsak a rendezetlen viszonyok között történt szexuális kapcsolatot, hanem a bálványimádást és például a gyermekáldozatot is. Néhány értelmező a fenti bűnöket igyekszik szexuális alapon közös nevezőre hozni, de ez általában igen erőltetett és igazolhatatlan magyarázatokat eredményez (pl. hogy a paráznaságként elítélt bálványimádások mindegyike termékenységi kultuszhoz kapcsolódott volna – ám ez bizonyítottan hamis állítás). Az elmúlt alkalommal addig az állításig jutottunk el, hogy a paráznaság a tulajdon ellen elkövetett bűnök egy speciális kategóriáját jelöli. Tovább…