Csókolózó pár

Mi a paráznaság, ki a parázna? 1.

Ki a parázna? Ki paráználkodik? Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk, először meg kell vizsgálnunk a fogalom jelentését.

Sokat hallunk a keresztény értékrend újraértelmezéséről, modernizálásáról. Az egyik ilyen sokak által aktualizálni kívánt téma a paráznaság megítélése. A paráznaságot általában a házasságon kívüli szexuális kapcsolattal azonosítjuk, de ezzel valójában leegyszerűsítjük a jelentését. Nézzünk meg egy elgondolkodtató igeszakaszt:

„Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúskodások és az istenkáromlások.” (Mt 15,19)

Amire érdemes most odafigyelnünk, az az, hogy a paráznaság és a házasságtörés külön fogalmakként szerepelnek. A Galatákhoz írt levél bűnkatalógusában is megtalálható ez a különbségtétel:

„A test cselekedetei azonban nyilvánvalók, mégpedig ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás…” (Gal 5,19)

Tovább…

Üres könyv

Térni és térni hagyni 3.

A megtérés ószövetségi és újszövetségi fogalmának megkülönböztetése után most tisztázzunk néhány gyakori félreértést a témával kapcsolatban.

A megtérés egy folyamat. Az a folyamat, amelynek során az Istentől távol lévő ember a bűnbánat, bűnbocsánat és újjáteremtés által Isten gyermekévé lesz. Mindebből látszik, hogy a megtérést nem helyes a folyamat egyik elemével sem azonosítanunk. Nem azonos tehát az önvizsgálattal, a bűnbánattal, az Isten felé fordulással, sőt mindezek együttesével sem; semmi olyannal, amit az ember képes lenne egyedül, a saját erejéből véghezvinni. Tovább…

Két ellentétes irányba mutató nyíl

Térni és térni hagyni 2.

A megtérés egyszeri vagy többszöri alkalom? Mindkét lehetőséget alá lehet támasztani a Szentírásból. Fel lehet oldani valahogy ezt az ellentétet?

Az elmúlt alkalommal arról írtam, hogy a megtérésnek van ószövetségi és újszövetségi jelentése is. Erre a megkülönböztetésre azért kell odafigyelnünk, mert enélkül igazán nem érthetjük meg, hogy miért beszél a Biblia különböző kontextusokban a kérdésről. A megtéréssel kapcsolatos zavarok legfőbb oka ugyanis, hogy a két jelentést egyként kezeljük. Példaként hadd hozzam fel az alábbi bibliai szakaszt, amit nem egyszer láttam keresztény igés lapokon:

„Téríts magadhoz, Uram, és mi megtérünk, tedd újra olyanokká napjainkat, mint régen voltak!” (JerSir 5,21)

Ha az ehhez hasonló ószövetségi értelemben vett megtérési igéket önmagunkra vonatkoztatjuk, akkor ne csodálkozzunk, ha összezavarodik a megtérésről alkotott képünk. Ez az ige ugyanis a megtérést ószövetségi módra egy előző – bűntelen – életállapot visszaállításában képzeli el. Krisztus megváltó műve után azonban a keresztény ember többé nem visszaállításban, hanem újjáteremtésben reménykedik, ugyanis nem gondolja, hogy létezett számára olyan korábbi életállapot, amelyben méltónak találtatott volna az üdvösségre. Tovább…

Kék vagy piros pirula?

Térni és térni hagyni 1.

A megtérés egy megosztó téma, mivel ez az alapja annak, hogy valakit kereszténynek nevezzünk. Milyen az igazi megtérés?

Megtérés nélkül nincsen kereszténység; aki nem tért meg, az nem keresztény. Ebből a kijelentésből talán érthető, hogy miért okoz a megtérés annyi problémát. Néhányan a fenti állítással vitába szállva hirdetik, hogy nincs is szükség megtérésre. A másik szélsőség viszont annyira kötött formában képzeli el a megtérést, hogy ha valaki annak nem felel meg, akkor el sem fogadja hívő embernek. Tovább…

Egy férfi keresztet cipel egy városi utcán

Milyen az üdvözítő hit?

Mit jelent hinni? Rendíthetetlennek kellene lennünk vagy épp ellenkezőleg, a bizonytalanságunk miatt van szükségünk hitre?

A hitről való gondolkodáshoz tisztáznunk kell, hogy a köznyelvi hitfogalomnak nem sok köze van a bibliai hithez. Tapasztalatom szerint a legtöbb hittel kapcsolatos félreértés éppen abból fakad, hogy a Bibliában található kijelentéseket túlságosan hétköznapi módon értelmezzük. Mit értünk általában hit alatt? Sok meghatározás létezik, de ezek mindegyikében közös, hogy a hithez valamiféle bizonytalanságot társítanak, és így a hitet leginkább a bizonyosság vagy a tudás ellentéteként definiálják. Gyakori közhely, hogy „ahol a tudás véget ér, ott kezdődik a hit”. Ezzel az értelmezéssel addig nincs is semmi baj, amíg nem a bibliai hitre akarjuk alkalmazni. Az mást, jóval többet jelent. Tovább…