A Római Birodalom térképe
A Római Birodalom térképe

Jézus pere 3.

Milyen körülmények nehezítették a vádemelés előkészületeit?

Az előző részben megvizsgáltuk, hogy Jézus korában milyen bonyolult politikai és társadalmi viszonyok uralkodtak. Egyik oldalon ott állt a zsidók által gyűlölt és megvetett Római Birodalom, amelynek kényszerű engedelmességgel tartoztak, a másik oldalon a rómaiak szemében intoleráns és hálátlan, lázadozó zsidóság. Ebben a feszültségben a vezetők felelőssége volt a békés egyensúlyt megtartani. Miért volt szükség erre?

A római vezetésnek többek között feladata volt „Róma békéjét” a provinciákban is biztosítani. Ha erre egy vezető alkalmatlannak bizonyult, az nem csak pozíciójának elvesztését, hanem politikai karrierjének végét is jelentette. A zsidó főembereknek viszont nem csak a nép békéje lebegett a szeme előtt – hiszen bármilyen lázadás a rómaiak katonai ereje ellen teljesen esélytelen lett volna –, hanem az a nem kevés kiváltság is, amit a rómaiaktól az együttműködésért cserébe élveztek. Annás például az áldozati állatok árusításának monopóliumával rendelkezett, amit római engedéllyel birtokolt, és ami nem kevés bevételt hozott neki. A főpap ezért hintapolitikát folytatott: a zsidóság felé Rómát gyűlölő vezetőként lépett fel, miközben igyekezett minden Róma elleni túlzott reakciót csitítani a béke megőrzése érdekében. Tovább…

A Heródes által felújított templom makettje
A Heródes által felújított templom makettje

Jézus pere 2.

Történeti áttekintésünkben elérkeztünk Jézus korához. Milyen körülmények uralkodtak Jézus perének idején Izraelben?

Jézus perének idején Júdea már évtizedek óta a Római Birodalom egyik provinciája volt. Az evangéliumok szövegéből érezhető, hogy mekkora volt a feszültség a zsidóság és a római hatóságok között. Ennek nem csak az volt az oka, hogy Róma megszálló hatalomként volt jelen az országban. A legnagyobb ellentét a tökéletesen ellentétes és mindvégig kibékíthetetlen vallási gondolkodásból fakadt.

A Makkabeusok által kivívott függetlenség Kr. e. 63-ig tartott, amikor az egyre terjeszkedő Római Birodalom képviseletében Pompeius serege megérkezett Jeruzsálemhez és ostrom alá vette a várost. A hadvezérnek tudomására jutott, hogy szombaton a zsidók számára csak a védekező hadakozás megengedett, tehát támadni nem fognak. Ezért szombatonként a rómaiak sem támadtak, hanem a nyugalmat kihasználva egyre közelebb és közelebb telepítették erőiket a városhoz. A betörést is szombatra időzítették, a véres győzelem lezárásaként pedig Pompeius, a legnagyobb gyalázást elkövetve, bement a Templom szentélyébe, a Szentek Szentjébe. Tovább…

Mattatiás sírja
Mattatiás sírja

Jézus pere 1.

Ebben a sorozatban Jézus perének eseményeit fogjuk követni a kor történelmi, jogi és politikai körülményeinek figyelembevételével.

Kedves Olvasóim! A most kezdődő sorozat megírására már körülbelül egy éve készülök. Jézus pere annyira összetett téma, hogy egy blog keretein belül előadni különösen is nehéz. A megírás nehézségét a rengeteg történeti, jogi, politikai és személyi körülmény és adat ismertetése adja. Nem fogok minden részletre kitérni, inkább a per és az ítélet-végrehajtás azon érdekességeit fogom bemutatni, amelyek – bízom benne – sokak számára érdekesek és újszerűek lehetnek. Az anyag terjedelme miatt ezúttal hetente nem csak egy részt fogok publikálni. Fogadjátok szeretettel.

A megértéshez szükséges első feladatunk tehát megismerni annak a kornak a vezető embereit, politikai, társadalmi körülményeit, amelyben a per lezajlik. Messziről kell kezdenünk, hogy megérthessük a Jézus idején uralkodó politikai, vallási, közéleti hangulatot, ami komolyan rányomta bélyegét a Jézussal történtekre. Tovább…

Imádkozó férfi

A hittel elmondott ima

Imádság és hit. E kettő olyannyira összetartozik, hogy míg együtt hegyeket mozgatnak, egymás nélkül értelmüket vesztik.

Sokszor hallottam, hogy már az is egyfajta imádság, amikor egy ember szorult helyzetében csak úgy felkiált: Istenem! Szépen hangzó gondolat ez, és talán meg is nyugtat minket, keresztényeket, hogy még a hitetlen ember is imádkozik néha, de mégsem hiszem, hogy ez a legtöbb helyzetben igaz lenne.

Az imádság Istennel való kommunikáció, ami persze magában foglalja a másik fél megszólítását, sőt, néha tényleg elég egy felkiáltás, mert Isten már abból is tudja, hogy mit szeretnénk. A problémám az, hogy az ilyen megszólítások után sokszor nem történik semmi más. Az imádság lehet ennyi? Valódi kapcsolat az, ami csak ennyiből áll? A legfőbb baj nem is a rövidség, hanem az egyoldalúság. Az ember mond, kér, akar valamit, és ezzel le is zárja a kérdést. Tovább…

Felhők mögül átsütő fény

A Biblia időszemlélete 5.

Következzen a bibliai időszemlélet legrázósabb kérdése: mennyi időt jelöl a teremtéstörténet hat napja?

A Biblia időszemléletének sarkalatos kérdése a hatnapos teremtéstörténet értelmezése. Rengeteg vitát váltanak ki a különböző elgondolások, amelyek sajnos a legtöbb esetben nem veszik figyelembe, hogy a Biblia teljesen másként tekint az időre, mint mi. Értelmetlen a kérdés, miszerint hatszor huszonnégy óráról van-e szó a teremtéstörténetben vagy évmilliókról, ugyanis az ókori sémi gondolkodás, és ezzel együtt a teremtéstörténet az idő általunk ismert definícióit nem ismeri. Arról, hogy – a mi időfogalmaink szerint – Isten mennyi idő alatt teremtette a világot, a teremtéstörténet egyszerűen nem beszél.

Kanyarodjunk csak vissza az egy nap definíciójához. Számunkra az huszonnégy egyforma órát jelent. Az Ószövetség embere számára az egy nap a napkeltétől alkonyatig tartó időszak. Hány óra ez? Ennek a kérdésnek az ő gondolatvilágukban nincs értelme, mert a napok és az órák számukra nem egyforma hosszúak. Tovább…