TeológiaBlog

A Biblia időszemlélete 4.

Tovább folytatjuk a Biblia időszemléletével való ismerkedést a próféciák és az emberkép felől közelítve.

Az előző részben tisztáztuk, hogy az ókori sémi – és ezzel együtt a bibliai – időkép jelentősen különbözik a mai felfogásunktól. A különbséget a legszemléletesebben úgy lehetne leírni, hogy míg mi az időt leginkább mozgásként, haladásként értelmezzük, addig a Biblia egyfajta térnek írja le. Hogy mit is jelent ez pontosabban, azt most a prófécia természetén és a Biblia emberképén keresztül vizsgáljuk meg.

Az időt a Biblia valamiféle térként, tartályként szemléli, amelybe az egyes történések, események gyűlnek. Ez a kép jelenik meg számos helyen a Szentírásban, amikor idők „beteléséről” beszél, pl.:

„Betelt az idő, és elközelített már az Isten országa: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban.” (Mk 1,15)

Tovább…

A Biblia időszemlélete 3.

Túl sok vitát generálnak a Bibliában található időmegjelölések. Lehet ezeknek az egyik oka, hogy egyszerűen rossz oldalról közelítjük meg az idő fogalmát?

A különböző vallási időszemléletek közül a bibliai, a lineáris időszemléletnek egy speciális fajtája, az ún. kvalitatív időszemlélet. Ahhoz, hogy megértsük, mit is jelent ez, össze kell hasonlítanunk napjaink általános időszemléletével. Az időt általában valamiféle egyenletes mozgásként képzeljük el, amely minden pillanatban ugyanazzal a sebességgel halad előre. Egy óra hatvan egyforma hosszú perc, egy nap huszonnégy egyforma hosszúságú óra stb. Bármi is történik, az egyes időegységek mindig egyformák. Számunkra ez természetes szemlélet, hiszen mérhető egységekről beszélünk, s ezt a mozgás, haladás képével tudjuk leginkább jellemezni. Nem új keletű ez az időkép, hiszen pl. az ókori görögök pontosan ugyanígy gondolkodtak. Az ókori sémi időkép azonban más. A különbség azon a megfigyelésen alapul, hogy az ember nem minden időegységet érez egyforma hosszúságúnak. Az ő gondolkodásukban vannak hosszabb és rövidebb órák, napok, évek stb. Hogyan jutottak erre a következtetésre? Tovább…

A Biblia időszemlélete 2.

Milyen gondolkodást, ember- és világképet eredményeznek a különböző vallási időszemléletek?

A sorozat előző részében megismerkedtünk a három alapvető vallási időszemlélettel. Most arról lesz szó, hogy mi a következménye az egyes időszemléleteknek. A túlvilágról való gondolkodásunk – még a teljes tagadás is – komolyan befolyásolja önmagunkhoz és embertársainkhoz való hozzáállásunkat. A hitünk időszemlélete végső soron egész életvitelünket, gondolkodásunkat meghatározza.

Egy ciklikus időszemléletben nem sok értelme van bármilyen felelősségről beszélni, hiszen bármi történik, végül minden egy alapállapotba tér vissza. A születés és meghalás örök körforgásában – legkésőbb egy világciklus végén – úgyis minden semmivé lesz. Bármit teszünk, bárhogy élünk, az örök körforgás időről időre mindent eltöröl, hogy aztán újra tiszta lappal indítson útnak mindent és mindenkit. Az ember önmagával és másokkal szembeni felelőssége ebben a szemléletben nem jelentős, mivel végső soron, a nagy egész szemszögéből nézve semmit sem befolyásol. Tovább…

A Biblia időszemlélete 1.

Ma a végidei spekulációk és a különböző zavaros vallási áramlatok miatt különösen fontos erről a nehéz és veszélyes kérdésről gondolkodnunk.

„Az az egy azonban ne legyen rejtve előttetek, szeretteim, hogy az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap.” (2Pt 3,8)

Péter apostol az első hívőket vigasztalja ezekkel a szavakkal, azokat az embereket, akik még életükben várták Krisztus visszajövetelét, de azt kellett tapasztalniuk, hogy hiába várnak. Krisztus nem tért vissza, és mivel a hívek mindenkinek hirdették reménységüket, a pogányok egy idő után gúnyolni kezdték őket mondván: Krisztus visszatérése csupán mesebeszéd. Mivel ennek nyomán sok hívő is elkezdett kételkedni Jézus ígéretében, az apostol figyelmezteti őket, hogy Istennél egész mást jelent az idő, mint nálunk, embereknél, ne keverjék össze a kettőt. Ma is sok félreértés és probléma adódik abból, hogy a Biblia fogalmait – az időfogalmat is beleértve – a mi fogalmainkhoz hasonlítjuk, igazítjuk. Milyen tehát a Biblia időszemlélete? Tovább…

Privát bűneink

Megszoktuk, hogy vannak dolgaink, amikhez senkinek semmi köze. A kérdés, hogy vannak-e ezek között olyanok is, amelyekhez Istennek sincs köze?

Mindenki tudja, hogy ha bűnt követ el, akkor azért bocsánatot kell kérnie. Ha Isten ellen követünk el valamilyen bűnt, akkor bocsánatot kell kérnünk Tőle, ha ember ellen, akkor mind Istentől, mind embertől kérnünk kell a megbocsátást. De miért? Az persze világos, hogy ha az Úr ellen vétkezünk, akkor azt csak Ő tudja megbocsátani, de mi a helyzet az embertársaink ellen elkövetett bűnökkel? Azokhoz mi köze van Istennek? Sőt, továbbmegyek: mi a helyzet az önmagunk ellen elkövetett bűnökkel? Azokkal, amelyekkel csak magunknak ártunk? Miért kell azokért Istentől bocsánatot kérni? Mi köze Istennek az olyan bűnökhöz, amelyek nem közvetlenül ellene irányulnak? Tovább…