TeológiaBlog

Virtuális séta: Galileai-tenger

Jézus hazájának jelképe, sok csoda színhelye, az első tanítványok „munkahelye” ez a gyönyörű tó és környéke.

Az ókori Izrael legészakibb területén található a Genezáret-tó, vagy mai nevén Galileai-tenger. A környék gazdag vidéknek számított Jézus korában, mert a föld híresen termékeny, a tó halban gazdag volt. Galilea és a délen fekvő Júdea között ebben az időben állandó volt a feszültség. Galilea területét pogányok vették körül, akik közül a történelem során – néha békésen, néha erőszakkal – sokan szivárogtak be a zsidó lakosság soraiba. Az itt élő zsidóság híres volt forró vérmérsékletéről, rengeteg lázadás, felkelés bölcsője volt Galilea. Ennek alapján érthető, hogy a déli országrész vezetői miért érezték vallásilag és politikailag is veszélyesnek ezt a területet, és miért tekintettek aggódással minden innen induló kezdeményezésre. Tovább…

Fair play

Tudod, hogy milyen az abszolúte keresztény sportág? Vigyázat, Pál apostol egyenesen az élmezőnybe hív!

„Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a versenydíjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek. Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant. Én tehát úgy futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél, úgy öklözök, mint aki nem a levegőbe vág, hanem megsanyargatom és szolgává teszem a testemet, hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne legyek alkalmatlanná a küzdelemre.” (1Kor 9,24-27)

Pál sportból vett példái a korinthosziak számára komoly jelentőséggel bírtak, mivel városuk az ókorban híres sportközpont volt. Korinthosz rendezte meg kétévente az iszthmoszi játékokat, a híres pánhellén (olümpiai, püthói, nemeai, iszthmoszi) játékok egyikét. Az iszthmoszi versenyeken a győztes eleinte zellerlevélből font koszorút, Pál idején pedig mandulafenyő-gallyakból összeállított diadémot kapott. Az apostol tehát tudatosan használja ezt a hasonlatot. Az sem véletlen, hogy a számos sportág közül csak a futást és az ökölvívást hozza fel példának. Ez a kettő mutatja be igazán a keresztény ember küzdelmeit. Célba kell jutni (üdvösség), és valamit le kell győzni (bűn). Ráadásul ezekben a versenyszámokban csak első helyezettet hirdettek, tehát valaki vagy győzött, vagy vesztett, ahogy az örök élet esetében is. Nagyon világos párhuzam, mondhatnánk, de ekkor Pál apostol egy első látásra komoly hibát csúsztat a gondolatmenetbe: Tovább…

A leleplező ige

„Érted is, amit olvasol?” (ApCsel 8,30) Fülöp apostolnak az etióp főemberhez intézett kérdésével szembesíti az olvasót Horváth Orsolya „A leleplező ige” című műve.

A négy tanulmányt tartalmazó kötet célja Isten szavának megértése, pontosabban a nemértés okainak feltárása. A témaválasztást az teszi igazán érdekessé, hogy a szerző nem a hitetlen vagy kételkedő, hanem a hívő olvasókhoz szól. A fő kérdés tehát, hogy mik a tévelygés, nemértés okai a hívő ember életében. Számomra különösen szimpatikus, hogy válaszért a szerző közvetlenül a Bibliához fordul, ezzel példát adva, hogy mit jelent a szöveg valódi megértése. A tanulmányok tehát különböző igehelyek felhasználásával vizsgálják és magyarázzák a nemértés egy-egy bibliai helyzetét és annak okait. Tovább…

Valósítsd meg önmagad!

„Csak félig él, aki nem szabad, a rabok szíve megszakad.” – énekli Ákos. És milyen igaza van! Az önmegvalósításhoz is teljes szabadság kell. De hogyan érjük ezt el?

Az önmegvalósítás olyan örökzöld téma, amely időről időre szárnyra kap és elárasztja a különféle médiumokat. Újságcikkek és internetes oldalak tömege foglalkozik a témával és ad használható vagy épp teljesen értéktelen tanácsokat. Ha valaki azt gondolja, hogy a Biblia nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, téved. Nagyon is foglalkozik vele, sőt azt kell mondanom, ez a Biblia egyik alaptémája.

Isten az embert “jónak” (1Móz 1,31) teremtette. Valójában el sem tudjuk képzelni, mit is jelent ez. Csak találgathatunk, micsoda testi, lelki, szellemi erővel ruházta fel Isten az embert a teremtésben. Azért csak találgatunk, mert mindezek a bűnnel csorbultak vagy teljesen el is vesztek. A Biblia szemszögéből nézve az önmegvalósítás célja, hogy ezeket a jókat Isten ismét valósággá tegye bennünk, mert egyszerűen többre hívattunk. A lényeg, hogy sokat tehetünk a személyiségünk, képességeink és adottságaink fejlesztéséért, de azt a valakit, akivé Isten segítségével válhatunk, önmagunktól nem tudjuk megvalósítani. Tovább…

Hamisított Jézus

Vannak olyan keresztény közhelyek, amelyeket időről időre szajkózunk, és már annyira beépültek a gondolkodásunkba, hogy bele sem gondolunk, igazak-e.

Az ember általában akkor hajlandó csúsztatni, leadni az igazságból, amikor ebből valamilyen előnye származik. Logikus, hiszen nem lenne értelme hazudni, ha jobban járnánk az igazsággal. De mi van akkor, ha egyedül az igazság a célravezető, és ennek ellenére mégis meg vagyunk győződve arról, hogy csúsztatással többre megyünk? Csúsztatni fogunk, és csak rontunk a helyzeten.

Egy ilyen, mostanában sokat hangoztatott keresztény csúsztatás, hogy Jézus mindenkit úgy fogad el, ahogy van. Ez a tétel félrevezethet hívőt és még nem hívőt egyaránt. Ha Jézus elfogadná az embert olyannak (bűnösnek), amilyen, az a kárhozatot jelentené. Tehát ha valaki Jézushoz térve azzal szembesül, hogy elfogadta őt úgy, ahogy van, és nem változott semmi, akkor gyorsan álljon tovább, mert az a valami, amit talált, nem Jézus. Ő nem elfogad minket, ahogy vagyunk, hanem megvált. Hatalmas különbség! Éppen ezért az első dolog, amivel minden Jézushoz menő ember szembesül, hogy Jézus meg akarja változtatni. Tovább…