TeológiaBlog

Lépcsőzetes szeretet

Elmélyíteni az Istennel való kapcsolatunkat – sokszor hallottuk, mindig próbáljuk, de gyakran érezzük úgy, hogy voltaképpen nem tudjuk, hogyan is kellene ezt csinálni. Íme néhány konkrét tanács a Példabeszédek szerzőjétől.

„Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet. Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féljed az URat, és kerüld a rosszat! Gyógyulás lesz ez testednek, és felüdülés csontjaidnak. Tiszteld az URat vagyonodból és egész jövedelmed legjavából, akkor bőségesen megtelnek csűreid, és must árad sajtóidból. Az ÚR intését meg ne vesd, fiam, és dorgálását meg ne utáld! Mert akit szeret az ÚR, azt megdorgálja, de mint apa a fiát, akit kedvel.” (Péld 3,5-12)

Kapcsolataink igen sokfélék minőségük, mélységük tekintetében. Laza ismeretség és szoros családi kötelék; kollegiális viszony és hivatalos kapcsolat; alkalmi találkozás és régi, szoros barátság egyaránt megtalálható életünkben. Az a mód is, ahogyan Istenhez kötődünk, kinél-kinél más. A Vele való kapcsolatunk mindig fejlődhet, mélyülhet, ezért a fenti idézetben az író megmutatja azt az ideális, tökéletes formát, amely felé törekednünk kell. Tovább…

Hitetlen követők

Vannak, akik azért követik Jézust, mert nem akarnak hinni benne.

„Onnan eltávozva bement a zsinagógába, ahol volt egy sorvadt kezű ember. Megkérdezték Jézustól: Szabad-e szombaton gyógyítani? – hogy vádat emeljenek ellene. Ő pedig ezt mondta nekik: Ki az az ember közületek, akinek ha egy juha van, és az verembe esik szombaton, nem ragadja meg, és nem húzza ki? Az ember pedig mennyivel többet ér a juhnál! Szabad tehát jót tenni szombaton! Ekkor így szólt ahhoz az emberhez: Nyújtsd ki a kezedet! Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze: ugyanolyan ép lett, mint a másik. A farizeusok pedig kimentek, és elhatározták, hogy végeznek vele.” (Mt 12,9-14)

Jézus követőinek sorában mindig ott vannak azok, akik Őt szabadítónak vallják, de ott vannak azok is, akik szerint egy törvényszegő szélhámos. Az egyik csoport azért követi, mert tanítást vár Tőle, a másik csoport azért, hogy valami olyat halljon, amit aztán felhasználhat ellene.

Jézus tanítói szolgálatának három éve ebben a feszültségben telt, és ma is ugyanezeket a csoportokat találjuk Jézus körül. Ennek oka az evangélium üzenete, az az üzenet, hogy Isten hajlandó megmenteni az embert, úgy, hogy az ember bűneiért járó büntetést Jézus átvállalja a kereszten. Ez egy jó hír, miért kelt hát feszültséget? Tovább…

Az aranyborjú

Frissen szabadult nép sürgősen istent keres – avagy miért törekedjünk megismerni Istent és az Ő akaratát?

„Visszatért tehát Mózes az Úrhoz, és ezt mondta: Ó, jaj! Igen nagy vétket követett el ez a nép, mert aranyból csinált istent magának.” (2Móz 32,31)

Az Egyiptomból való kiszabadulás után Izrael népe a Szentírás tanúsága szerint három hónapja vándorolt, amikor elért a Sinai-hegy lábához. Ez idő alatt átéltek több olyan csodát, amelyeket Isten Mózesen keresztül vitt végbe, ilyen volt például a tenger kettéválasztása. Láttak olyan csodákat is, amelyeket Isten Mózes közreműködése nélkül művelt, például az őket vezető felhőt és tűzoszlopot. Amikor megérkeztek a Sinai-hegyhez, Mózes – Isten parancsára – ünnepélyes beszédet intézett a néphez, melyben arról beszélt, hogy az Úr szövetséget köt velük, és Isten népévé lesznek, ők pedig fogadalmat tettek az Úr iránti hűségre. Ezután felment Mózes a hegyre és ott megkapta Istentől a tízparancsolat kőtábláit. Amikor visszatért a táborba, látta, hogy a nép az Áron által készített aranyborjút imádja. Hogy történhetett, hogy az imént még ünnepélyesen fogadkozó nép így eltévelyedett? Tovább…

Éves horoszkóp helyett

Mi várható a Biblia szerint 2013-ban a munkád, az anyagiak és a magánéleted területén?

„Bizony mondom néktek: Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek.” (Mt 17,20)

Sokat gondolkodtam, hogy miről is írjak a 2012-es év utolsó TeológiaBlog bejegyzésében. Mivel ez a cikk pontosan az év utolsó napján jelenik meg, úgy gondoltam, jó lenne valami olyan üzenetet megfogalmazni, ami útravaló lehet a 2013-as esztendőre.

Év végén tele van az internet és számos magazin az ilyenkor szokásos éves horoszkópokkal, amikben az a megdöbbentő, hogy sokan ismernek rá bennük a saját életkérdéseikre. Sokan érzik úgy, hogy tényleg róluk szólnak ezek a jövendölések. Mit is kezdjen ezzel a keresztény ember, aki hiszi, hogy sorsunk nem a csillagok állásától, hanem Isten kegyelmétől függ? A horoszkópok azon a régi megfigyelésen alapulnak, hogy az emberek időről időre ugyanazokkal a problémákkal küszködnek, és ugyanazokra a kérdésekre keresik a válaszokat. A Biblia ezt a mindenkire kiható nyomorúságot a bűn törvényszerűségének hívja. Ez röviden azt jelenti, hogy ha ugyanaz a bűnünk, ugyanazok az abból fakadó problémáink is. Az eredendő/áteredő bűn miatt az emberiség egészének szembe kell néznie bizonyos bűnből fakadó törvényszerűségekkel. Mik ezek a törvényszerűségek? Tovább…

Királyok királya 4.

Mit jelentenek és mi az eredetük a karácsonyi történetből jól ismert motívumoknak? Negyedik rész.

„Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.” (Mt 2,11)

Az égi jel egyértelmű volt, a bölcseknek nem kellett sokat godolkodniuk, hogy merre induljanak. Egyenesen Jeruzsálembe mentek, a zsidók országának fővárosába, hiszen logikusnak gondolták, hogy az új király ott születik meg. Útjuk során azonban három csalódással kellett szembesülniük:

• Az első csalódás, hogy senki sem tudott az új király születéséről. Jeruzsálemben kérdezősködtek, hogy ki mit tud a trónörökösről, de senki nem hallott semmit. Talán tévedtek? Egy trónörökös megszületése nem olyan esemény volt, amit eltitkolnak. Hatalmas népünnepélyeket tartottak, ahol az ünnep fénypontjaként nyilvánosan bemutatták a gyermeket. A zsidók országában azonban csend volt. Senki nem hallott semmilyen új uralkodóról.

Tovább…